Biztos, hogy a győzelem és a siker csak a szerencsén múlik?!

Min múlik a siker? Két gyerek játszik a játszótéren, már csak ők ketten maradtak lévén a kisebbek már hazamentek. Látják, hogy közeledik az a fiú, aki mindig mindenkibe beleköt és verekedik, ha kell, ha nem. Az egyik fiú irgalmatlan tempóban elkezd futni. A másik futás közben utána kiált: „Mit izgulsz, úgysem tudsz gyorsabban futni, mint ő!” Erre az első megszólal: „Talán a srácnál tényleg nem tudok gyorsabban futni, de téged biztosan lehagylak.”

Ennek a kis történetnek több kimenetele is lehet.
1, Ha mindketten egy irányba futnak egy tempóban, akkor lehet, hogy egyszerre fogja őket a verekedős fiú elkapni. De mindenképpen a lassabb fiú lesz az, aki rosszabbul jár. Tehát a gyorsnak marad a siker.

2, Ha az egyik úgy dönt, hogy irányt változtat, és ő a gyorsabb, akkor biztosan a másik után fog iramodni az erős fiú, tehát a gyorsabb fog nyerni. Tehát a gyorsnak marad a siker.

3, Az is lehet, hogy valamelyik fiú elesik futás közben és… stb.

De egy valószínű, a kettő fiú közül az egyik biztosan, hogy az erős fiú áldozata lesz azon az estén. Nézzük meg hogy kinek nagyobb erre az esélye, de előtte egy kis “villanykapcsolás”!

Ha megfelelő időben jól tudunk reagálni, mert előtte már tettünk valamit azért, hogy ez a reagálás be tudjon következni, akkor nyert ügyünk van.

Erről bővebben. Sokszor csodáljuk azokat az embereket, akiknek úgymond bejött az élet. Látjuk, hogy sikert, sikerre halmoznak. Nade, ilyenkor ki szokta megkérdezni tőlük, hogy, mi árán, hogyan jutottak el ők oda, hogy most már sikeresek. Nyilván vannak olyan emberek, akik jó helyre születtek, jó időben, nekik alapjaiban könnyebb lehet az utuk, de ez sem 100%-os garancia. Így én ahhoz a csoporthoz tartozom, akik azt állítják, hogy a sikert soha nem adják rögtön aranytálcán, és nem feltétlenül a szerencsén múlik, viszont lehet érte tenni. Mindig megelőző tevékenységeket kell előtte végezni, tapasztalatokat gyűjteni, tanulni akár az élettől és az iskolában is, látni, hallani, nyitni a világ felé, új készségeket elsajátítani stb., tehát energiát kell a sikerbe belefektetni.

Nade, most vissza a fiúkhoz! Itt ebben a történetben a két fiúnál is az, amelyik lassabb volt mondhatja, hogy a gyorsabb fiúnak szerencséje volt, és ezt az olvasó is gondolhatja, mert általában ez a legegyszerűbb. Ellenben mi nem tudhatjuk, hogy a gyorsabb fiú mivel és hogyan készült arra, hogy aznap ne neki csavarja ki az erős fiú a kezét. Lehet, hogy már két hete minden reggel jár futni, edzi magát, hogy gyorsabb legyen, sőt lehet arra trenírozza magát, hogy soha ne tudja elkapni az a bizonyos erős fiú. Ehhez az elhatározáshoz, illetve az ezzel járó döntéshez neki el kellett jutnia, és ebből sikert kellett farigcsálnia. Ehhez pedig tervre volt szüksége. A tervhez pedig neki tudatosan el kellett játszania a gondolattal, hogy mi lenne  ha…., ha az erős fiú elől ő el tudna menekülni. Mi kell hozzá és neki azért mit kell tennie, esetleg kell –e neki mindehhez egy segítő stb?!

Tehát, ha már ezeket mind megnézzük, akkor, hogy vélekedünk? Tényleg szerencséje volt? Nos, a válasz az, hogy nem.

Te mire készülsz azzal az elszántsággal, hogy ne tudd azt mondani, hogy a siker a szerencsén múlt?

Ha úgy érzed, hogy kell segítség, keress meg, segítek. Legyen neked is kerekebb a világod!

Ezt a bejegyzés lassan 4 évvel ezelőtt írtam, egy másik blogba, ami már nem aktív a részemről, de még mindig aktuális!

Kapcsolódó cikkek